A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz? A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg. A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni.
Megvan a szocialista-szabad demokrata kormány által elsíbolt pénz egy része 880 milliárd Forint befektetés Indonéziában.
A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz?
A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg.
A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni [4], hogy mire akarják elkölteni. Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit az anyaggal. 2006 nyarán végül megtudtam, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. Próbálkozásaim csak azzal az eredménnyel járrtak, hogy végül részben elterjedt az infó. Tegnap előtt adott ki ugyanis a Jobbik egy közleményt [5] a témában. Innentől kezdve nincs miért tovább titkolóznom. Lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból:
Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra [6] akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János.
Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják.
A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:
"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."
Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.
Mi történhetett tehát?
Időrend
2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egy időben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.
2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és 25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen lévő ember tettek zsebre.
A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította.
Végül a vagy.hu-n találtam egy írást [7], melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből [8] azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.
Befektetés?!
A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak.
Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.
Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van az magyar adófizetők pénze. De ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel kilencszázmilliárd forintot egy totálisan zűrös országban. Strómanok segítségével elloptak az adófizetők pénzéből 900 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.
Utolsó kommentek